FÖLDRAJZ, KÖRNYEZET, TÖRTÉNET

Csécse község Nógrád megye délkeleti részén, a Szuha patak völgyében helyezkedik el. Kizárólag közúton közelíthető meg, Hatvan felől a 21. sz. főútról. Szarvasgedén áthaladva, míg Pásztó és a megyeszékhely felől szintén a 21. sz. főútról leágazó úton érhető el. Pásztó - mely város a térségi, városkörnyéki igazgatási központ - északkeleti irányban mintegy nyolc kilométerre található.

A település nevét a Cheche, Checa előfordulások alapján személynévből eredeztetik. Már az ókorban is fontos kereskedelmi út vezet át a község területén, Hatvantól, Gedén, Csécsén, Ecsegen, Toldon és Lócon keresztül, mely út mentén római kori pénzleleteket is találtak. Ezen utat felügyelte a gedei földvár és a csécsei kővár is, melynek helyén a templom áll. Ez az útvonal a XIII-XV. századokban is jelentőséggel bírt.

A település a XV. század első éveiben Keresztúri Garázda Miklós és Szilágyi László birtoka, akik cserével Zsigmond királynak adták. 1422-ben a Rhédeiek, nem sokkal később a Palócziak birtoka.

Az 1553-54. évi összeírások során tíz portát vesznek számba Csécsén.  A török hódoltság idején lakosai folyamatosan elmenekülnek, 1570-ben egyetlen lakója sincs a községnek. A török megszállás és a háborúk megszűnése után a község fokozatosan népesül be, 1715-ben 17, míg öt évvel később – 1720-ban – 19 adóköteles portát vesznek számba az összeírók.

Különleges adatnak számítható, hogy már 1851-ben kiépített – 1+3/4 mérföld hosszúságú – országút vezet Felsőtold, Alsótold, Kozárd, Ecseg útvonalon Csécsére.

A XIX – XX század fordulóján Csécsén 177 házat, és 1214 lakost számlálnak, Az egykori Fráter Kastély – mely ma iskola, és ahol Madách Imre házasságot kötött Fráter Erzsébettel – már a Balásy család, a Nedeckyek kúriája pedig Buchwalder Jónás birtokában van. Ekkor virágzó gazdasági élet tapasztalható a községben, gőzmalom működik, és a Balásy birtoknak szőlészete és gazdag szarvasmarha állománya van.

1949-ben Csécse önálló tanácsú község a Pásztó járásban. 1970-ben a községet a közigazgatási átszervezés Ecseghez csatolja, az önálló tanács megszűnik. Ezt követi a két község termelőszövetkezeteinek összevonása, majd 1970-ben az iskola is megszűnik önálló lenni, az intézmény is a közös tanács irányítása alá kerül.

Az 1990-ben megalkotott „önkormányzati törvény” lehetőségét kihasználva Csécse ismét önálló önkormányzatot alakított, és 1991. január 1-től önálló önkormányzat irányítja.